A kiégés lassacskán népbetegséggé válik a teljesítményorientált kultúrákban. A társadalmi elvárások folyamatosan nyomás alá helyeznek bennünket, hogy minden szerepünkbe helytálljunk, nem száz százalékosan, hanem ha lehet, még e fölött. A szervezetünk a fokozott terhelés és oda nem figyelés következtében pedig megbetegszik. Ezt gyakran már csak a komoly testi panaszok esetén vesszük észre, pedig a probléma a szellemi és lelki világunkba már régóta beférkőzött. Mára komoly eszköztár áll rendelkezésre a kiégés és a stressz kezelésére. Vállalati oldalról az egyik legnépszerűbb eszköze a tréning.
Milyen képességeket sajátíthatóak el egy kiégés és stresszkezelési tréningen?
- HATÉKONY STRESSZKEZELÉSI TECHNIKÁK
- BELSŐ KONFLIKTUSAINK FELOLDÁSA
- ÉRZELMEK ÉS INDULATOK TUDATOS KEZELÉSE
- KIÉGÉS MEGELŐZÉSÉNEK ÉS FELISMERÉSÉNEK KÉPESSÉGE
- FRUSZTRÁCIÓ, DÜH, HARAG AZONOSÍTÁSA ÉS KEZELÉSE
- MOBILIZÁCIÓS STRESSZ FELISMERÉSE, A DISTRESSZ FELOLDÁSA
Herbert J. Freudenberger , a kiégés fogalmát megalkotó pszichoanalitikus szerint a „…burnout (kiégés) szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.” Freudenberger megfogalmazása szinte már apokaliptikus hangulatba hozza az olvasót, pedig a fenti szavak és jelentésük mögött semmilyen túlzás nincs.
A kiégés legjobb „kezelése” a prevenció, de kezdeti szakaszában is visszafordítható tudatosság segítségével. Felelős vezetőként fontos figyelnünk a jelekre a kiégett, stresszes dolgozók teljesítménye meredeken csökken, többet hiányoznak. Ismert, hogy azon szervezetek, amelyek tudomást sem vesznek a burnoutról, mi több kijelentik, hogy nem is létezik, hosszú távon növekvő fluktuációval számolhatnak.
